Nagy családot akartunk, hát nagy családunk lett!
Mindenkit várunk, és örömmel fogadunk, aki egy ilyen család tagja kíván lenni!
Két csonka család összekapcsolódásából lett a mi új családunk. Tele kihívásokkal, nézetkülönbségekkel, összetartozás vágyával, más más igényekkel.
Mégis akarattal, elszántsággal, nézünk a problémáinkkal szembe, közösen oldjuk meg, közösen sírunk, fájunk, félünk, és szeretünk, és reméljük így is tudunk valami értékeset létrehozni!
Várjuk légy a tanúnk, légy része az életünknek, ameddig neked és nekünk is jó!
Olyan társakat keresünk, akik szeretnek harcolni a saját életükért, akik szeretik a munkát, szeretnének egy közösséghez tartozni, és vágynak az alap értékek megőrzésére!
Egerszalók mellett, 10 ha-on kezdtünk el gazdálkodni, ha van kedved, csatlakozz!
Valójában műkedvelő "dilettánsok" csapata a mienk, mégis autodidakta módon kicsiben régen műveljük kertünket, és hisszük, hogy most nagyban sikerül:)
Sok érdeklődő levelet kapunk, ezért kiegészítem az eddigieket.
Igen fel akarjuk számolni a pesti otthonunkat, és letelepülünk smaragdfalvára. Számot vetettünk eddigi életünkkel, és arra jutottunk, hogy otthonunktól távol azért töltünk sok időt, hogy rengeteg fölösleges dologra költsünk. Javarészt munkánk, jövedelmünk nagy része arra megy el, hogy ismét elmehessünk dolgozni. Amennyire lehetséges az önfenntartásra törekszünk.
Szeretnénk több időt együtt tölteni, értékes dolgokkal foglalkozni, és békében élni.
Látjuk, hogy gyermekeinket a "civilizáció elragadja" visszaköveteljük őket. megmutatunk egy békés, fogyasztás mentes világot, ahol a szélsimogatását észrevehetik, ahol a fecskéket haza várják, ahol ismerős növények integetnek a hazatérők felé, ahol esténként a tűz körül beszélgetés, játék vár mindenkit. Ezért hajlandók vagyunk nagyon sokat dolgozni, tenni!
Anyagi erőforrásaink nagyon szűkösek, hiszen hat gyermekes család vagyunk, de a szívünk diktálta vágy erősebb minden józan számításnál.
Üdvözlünk, téged, aki bepillantasz kis világunkba!
Amit igyekszünk megvalósítani:
biogazdálkodás
önellátás
életmód táborok szervezése
/közös munka/
közös tevékenységek:
rovásírás, fafaragás, kosárfonás, nemezelés, kenyérsütés, aszalás, íjászat, éneklés, kézimunkázás,
befőzés, gyógynövény gyűjtés, madárodú készítés, és még sok más:)
Fel szeretnénk építeni a saját bárkánkat!
Igyekszem folyamatos, valós információval szolgálni, egy önfentartó gazdaság kialakításának hiteles történetével.
Igen nagy feladatba kezd aki saját erőből el szeretne indítani egy önfenntartó gazdaságot. A gazdaság helye mérete meghatározza az ott termelhető növények, állatok összetételét, mennyiségét, és az eltartható személyek számát. El kell dönteni, hogy a tervezésbe külső erő forrásokat is be akar valaki vonni, vagy, csak saját termelt javakra támaszkodik a kettő közt nagy a különbség, ugyanis ha csak azt fogyasszuk, amit megtermelünk, akkor lesznek dolgok, amikről le kell mondanunk. Mi igyekszünk saját erő forrásokra hagyatkozni, de a telepítés, és az állatok, eszközök beszerzése természetesen szükséglet,amit valakitől meg kell szerezni. Általános nézet, hogy egy ha fenntartása éves szinten 300 eft. Ha állat tartásra támaszkodik az ember, akkor jelentősen tudja javítani ennek az összegnek a mértékét, de csak abban az esetben, ha maga termeli meg a takarmányt, és maga műveli meg a földjét. Ez természetesen több föld igénnyel, és több eszköz igénnyel jár. Feltételeznünk kell a valós állapotot, hogy mindent, senki sem tud megtermelni önerőből (területi sajátságok, szakértelem, stb) , tehát, valamikből felesleget kell termeljen, hogy ezt csere alapnak felhasználhassa. érdemes tehát a profilt meghatározni, és annak a terméknek a legjobb feldolgozottsági szintjét elérni, mivel idény gyümölcsöt, növényt, rosszabb értéken tud értékesíteni, mint tárolt, vagy feldolgozott formában.
Minden gazdaságnál a beindításhoz kell a legnagyobb befektetés, ilyenkor soha nem elég a munka, és a pénz, és az idő. Tehát, ha önellátásra szeretne az ember készülni, akkor minden lehetséges segítség szükséges. kb 5 év után a helyesen felépített gazdaság már működő képes kell lenni, a fák elkezdik a termést ontani, a föld megmutatta magát, kialakult, hogy mit érdemes, mit lehet jól termeszteni.
Ebből az elgondolásból kiindulva, ha azt szeretnénk, hogy sok tiszta, megbízható minőségű élelmiszert termelő gazdaság épüljön, kell néhány anya gazdaság, ahonnan, a fiókákat táplálni tudjuk vetőmagokkal, fa csemetékkel, állat állománnyal, tapasztalatokkal. Célszerű a vállalkozó szellemű tagokat már meglévő, vagy induló helyekre csoportosítani, hogy ott a feladatokat közösen gyorsabban, jobban megoldják, lerövidítsék a kialakítás kemény munkáját, közben közösséggé formálódjanak, és ezek a közösségek tudják a következő falvak, alapanyagát kiadni.
Mindíg a kovászt is a megkelt tésztából kiszakítjuk, és áttesszük az új kenyér alapanyaghoz. Eképp az ember, tudás, tapasztalat eszköz átadódik, ezzel serkentve az új közösség kialakítását.
Miért bió? A föld kizsigerelése már tény, az élelmiszer, tisztasága, az ember egészségével párhuzamosan tart. Amennyiben a gyermekeimet nem szeretném mérgezni, az édesanyánknak megfelelő anya természet mérgezése sem kívánatos. Másfelől, a biogazdálkodás megfelelő többlet tápanyagot ad ugyan annyi mennyiségű termékek összehasonlításakor, tehát, érdemes is ezeket fogyasztani. Az íz élmény pedig minden esetben egy fán érett, szeretettel elkészített termék esetén rendkívüli különbség.
A szükségletek listáját, nehéz meghatározni, hiszen családi, néhány családos, faluközösség, stb nagyban befolyásolja a számokat,és természetesen a komfort fokozat, amit ki szeretnénk alakítani, sem utolsó. Mi a magunk kezével készítjük a dolgainkat, és hamarosan leírom, a mi általunk telepített anyagok listáját.
Szomorú valóság
Alig egy éve vagyunk a területen, és máris megérkezett a második tolvaj banda, elvitték a szerszámainkat, hálózsákjainkat,sátrunkat, matracokat, otthagyott élelmünket. Erős idegzettel, rendelkezünk, de az
érzés, amit az kelt, hogy kiszolgáltatva vagyunk , és nincs védelem , hogy a munkánk eredménye a
mások érdemtelen , lelkiismeretlen munkakerülő, kezébe kerüljön, ez vér lázító.
Amikor urrá lettünk a dühön, természetesen amit tudtunk felpakoltuk, és hazavittük, persze, minden nem fér fel egy utánfutóra, tehát reménykedtünk, hogy jövő héten megvárnak a hátrahagyott dolgaink. Barátaink a hét közepén, még lerohantak, hogy ők is, amit tudnak elhozzanak, megmentsenek. Amikor péntek éjjel, fáradtan, sárosan megérkeztünk a területre, döbbenten láttuk, hogy a piszkok, ismét visszajöttek, és minden maradék dolgunkat, még összeszedtek, és távoztak.
Így hát fiunk egy fólián és egy polifómon hajtotta fejét álomra. Mi még órákig vívódtunk, hogy miként tudjuk megvédeni a dolgaink, hogy tudunk gátat szabni a további fosztogatás sorozatnak...
